Ezen a lapon néhány tanácsot szeretnék adni az önálló irodalmazás eszközeire és módszereire vonatkozóan a hallgatóimnak.

Az egyetemen leadott írásműveknél (házi feladatként készített tanulmány, önálló labor beszámoló, szakdolgozat, diplomaterv, TDK, stb.) fontos elvárás, hogy másoktól átvett anyagokat (gondolatokat, megoldásokat) elkülönítsük saját művünktől, előfordulásukat pontosan jelöljök a szövegben. Ennek módja hivatkozások elhelyezése és egy irodalomjegyzék összeállítása.

Eszközök

Ha sok külső forrásra hivatkozunk (a feladat pl. irodalomkutatás jellegű), akkor érdemes valamilyen eszközzel támogatni a munkánkat. MSc vagy PhD képzésre aspiráló hallgatóknak mindenképpen javaslom a megismerésüket.

Manapság alapvetően a webről szerezzük be az irodalmakat, ezért nagyobb irodalmazási munkákhoz javaslom a Zotero böngésző kiegészítőt használatát a források felkutatása és letöltése során. A segítségével létrehozott gyűjtemény jól rendszerezhető és kereshető, valamint nagyon egyszerű belőle irodalomjegyzéket készíteni.

Források

Irodalmak keresésére az alábbi forrásokat és eszközöket ajánlom:

• Google Scholar: csak referenciák között keres, de Goooogle... (Firefox search provider)
• ACM Portal: BME IP cím alapú hozzáférésünk van.
• SpringerLink: BME IP címről sok cikk elérhető
• IEEE Explore: itt is (sajnos  2013 óta a hozzáférésünk erősen korlátozott).
• CiteseerX: Publikáció kereső, ahol a teljes cikkek is elérhetők PDF formátumban. (Készítettem hozzá egy Firefox search provider-t is)
• EISZ (OKM): BME IP címről regisztráció után sok folyóirat elérhető
• Google: általában, a "filetype=" opció hasznos lehet

A BME IP címről működő gyűjteményekben otthonról is lehet keresni, csak a teljes cikkek elérése korlátozott. Azok letöltését már könnyen el lehet végezni az egyetemen, ha egy kész címlistával rendelkezünk. A Zotero-ba így utólag is betölthetők a PDF anyagok.

Keresés a forrásokban

A keresési stratégiákról általában az EISZ oldalán és a Zotero ismertetőmben lehet olvasni.

A Google Scholar nem tartalmaz (nem ad ki) túl sok metaadatot a cikkekről, de nagyon jó arra, hogy ha megtaláltunk valahol egy cikket, akkor annak megkeressük a másutt is közzétett változatait (hátha valahol elérhető a teljes cikk).

Érdemes minden fellelt és elolvasott irodalomról egy pár soros összefoglalót írni (Zotero - Add note), esetleg további kulcsszavakkal ellátni őket. Többféle megjegyzés is fűzhető a cikkekhez (miről szól, milyen jellegű, érdekes/újszerű ötlet van-e benne, a szerzőkről mit lehet tudni, stb.). Ha irodalmazási feladatot adok ki, akkor ez elvárt feladat.

Az összegyűjtött irodalmak felhasználása

Saját írásmű készítése során a bibliográfiát IEEE formában készítsük el (hivatalos útmutató, de inkább az alkalmazási példákat ajánlom átnézésre).

Az irodalomjegyzék tételeit beilleszthetjük dokumentumokba a Zotero szövegszerkesztő integrációját felhasználva. Ekkor nem kell a formázással foglalkozni, mivel az IEEE stílus kiválasztása után azt a Zotero elvégzi.

A Zotero képes az irodalmakból egy riport elkészítésére (Generate report) is. Ebben az irodalmak elérhetősége mellett a megjegyzéseink is láthatók lesznek. Kiadott irodalmazási feladataim esetén ezt a riportot kell beadni.